Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Mi a különbség a delfin és az ember agya között?

Az embernek van egy hüllőagya (létfontosságú lüktetések, pulzációk központja) erre épült egy újabb réteg a limbikus, ez az emlősök ősi agya (környéki idegrendszer fedi be, ez az érzelmek többségének a központja), az utolsó réteg a neocortex az agyköpeny kérge (gondolkodás, analizálás, logika, beszéd), ami az emberhez kötődik és tette lehetővé hatalmunkat az összes többi lény felett. 

A ceteknél is megvan mindhárom réteg, sőt a neocortexük jelentősebb (ősibb, ritkább idegsejtű hálózatot tartalmazó szürkeállomány), viszont csak náluk alakult ki a neocortexük előtt, egy különleges réteg, amit paralimbikus lebenynek neveztek el. Ennek az előagylebenynek az a különlegessége, hogy egyazon helyen gyűjti össze mindazokat a mozgásszabályozó és érzékelő központokat, amelyek az embernél az egész neocortex területén találhatók. A szárazföldi emlősöknél az agykérgek között hosszú, és lassú az összeköttetés, míg a ceteknél ez közvetlenül jön létre. Ez nagyon különleges. A ceteknél, ezáltal a hang (elsősorban) a látvány, az íz közvetlenül jelenthet mozdulatot, anélkül, hogy jelrendszert kellene megfejteniük.
A cetek legjobb megközelítési módjának ezért a zenét tartják, amely bonyolult mozgásokat válthat ki belőlük. A cetek agya és a mi jobb agyféltekénk között lehet párhuzamot vonni, mert csak az képes felfogni a zenét.

A delfinek a teljes agykapacitásukat használják. Aki megfigyeli a delfinek mozgását a vízben, az láthatja, hogy gerincük egyenes, idegi reakcióidejük azonnali, spontán összhangban élnek önmagukkal és a környezetükkel. Testük rugalmasan reagál minden helyzetre és szükségletre. Amikor megmozdítják az uszonyaikat, akkor a mozdulatok, idegrendszerük vezérletével, finom hullámokban végigfutnak a testükön anélkül, hogy görcsökbe, vagy izomfeszültségekbe ütköznének.

 

Miért fejlődhetett ki ilyen agyuk? 

Talán erre az a magyarázat, hogy az embernél sokkal kényelmesebb életük volt (ezt választották?!), ezért fejlődhetett ki náluk az élővilág legösszetettebb agyveleje. A tenger mindent magadott nekik. Bőven volt élelmük, környezetük nem jelentett igazán veszélyt a számukra. Jellemző rájuk, hogy értelmi képességük 90 %-át a társas együttlét kötötte le, és csak 10%-át a külső információk felvétele (ezzel szemben a nyúlnál ez pont fordítva van, állandóan a külső veszélyekre figyel). Csupán az ember tudta elérni évmilliók során ezt a nagyúri fényűzést.


Az idegrendszer egyéb különleges adottságai: A cetféléknek nem kell a nehézségi erőt leküzdeni (mint a szárazföldön), ezért idegrendszerük hatalmas mennyiségű energiát tud felhalmozni.
Neuro-pszichológusok szerint az elvont gondolkodás, a beszéd, nevetés, az érzelmek felidézése, az emlékezés, nem csupán a neokortex agykéreg nagyságától függ, hanem az idegkötegek vastagságától is, amelyek összekötik a régebbi agyrétegekkel. Ilyenformán elmondható, hogy a cetek rendelkeznek az – előagylebenyük révén – a legvastagabb idegköteggel.

Az emberi agy fejlődését a környezethez való adaptáció tette lehetővé. Azt mondták a tudósaink, hogy a kézhasználat következtében fejlődött ki az emberi agy. A felmerülő mind - mind újabb, megoldandó kérdéseket csak egy még nagyobb agy tudott megoldani, ami kitalált egy újabb szerszámot.

Semmi válasz nincs arra, hogy mi mozgatta, mi volt az inspiráció a ceteknél, hogy az embernél is nagyobb, összetettebb agyat fejlesztettek ki. Az ember számára talány, hogy mire is használják? A neurológusok szerint ez az agy nem fejlődhetett volna ki, ha nem használják. Ez egy bonyolult, rendszeresen karbantartott gépezet.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.