Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Mi a különbség a delfin és az ember agya között?

Az embernek van egy hüllőagya (létfontosságú lüktetések, pulzációk központja) erre épült egy újabb réteg a limbikus, ez az emlősök ősi agya (környéki idegrendszer fedi be, ez az érzelmek többségének a központja), az utolsó réteg a neocortex az agyköpeny kérge (gondolkodás, analizálás, logika, beszéd), ami az emberhez kötődik és tette lehetővé hatalmunkat az összes többi lény felett. 

A ceteknél is megvan mindhárom réteg, sőt a neocortexük jelentősebb (ősibb, ritkább idegsejtű hálózatot tartalmazó szürkeállomány), viszont csak náluk alakult ki a neocortexük előtt, egy különleges réteg, amit paralimbikus lebenynek neveztek el. Ennek az előagylebenynek az a különlegessége, hogy egyazon helyen gyűjti össze mindazokat a mozgásszabályozó és érzékelő központokat, amelyek az embernél az egész neocortex területén találhatók. A szárazföldi emlősöknél az agykérgek között hosszú, és lassú az összeköttetés, míg a ceteknél ez közvetlenül jön létre. Ez nagyon különleges. A ceteknél, ezáltal a hang (elsősorban) a látvány, az íz közvetlenül jelenthet mozdulatot, anélkül, hogy jelrendszert kellene megfejteniük.
A cetek legjobb megközelítési módjának ezért a zenét tartják, amely bonyolult mozgásokat válthat ki belőlük. A cetek agya és a mi jobb agyféltekénk között lehet párhuzamot vonni, mert csak az képes felfogni a zenét.

A delfinek a teljes agykapacitásukat használják. Aki megfigyeli a delfinek mozgását a vízben, az láthatja, hogy gerincük egyenes, idegi reakcióidejük azonnali, spontán összhangban élnek önmagukkal és a környezetükkel. Testük rugalmasan reagál minden helyzetre és szükségletre. Amikor megmozdítják az uszonyaikat, akkor a mozdulatok, idegrendszerük vezérletével, finom hullámokban végigfutnak a testükön anélkül, hogy görcsökbe, vagy izomfeszültségekbe ütköznének.

 

Miért fejlődhetett ki ilyen agyuk? 

Talán erre az a magyarázat, hogy az embernél sokkal kényelmesebb életük volt (ezt választották?!), ezért fejlődhetett ki náluk az élővilág legösszetettebb agyveleje. A tenger mindent magadott nekik. Bőven volt élelmük, környezetük nem jelentett igazán veszélyt a számukra. Jellemző rájuk, hogy értelmi képességük 90 %-át a társas együttlét kötötte le, és csak 10%-át a külső információk felvétele (ezzel szemben a nyúlnál ez pont fordítva van, állandóan a külső veszélyekre figyel). Csupán az ember tudta elérni évmilliók során ezt a nagyúri fényűzést.


Az idegrendszer egyéb különleges adottságai: A cetféléknek nem kell a nehézségi erőt leküzdeni (mint a szárazföldön), ezért idegrendszerük hatalmas mennyiségű energiát tud felhalmozni.
Neuro-pszichológusok szerint az elvont gondolkodás, a beszéd, nevetés, az érzelmek felidézése, az emlékezés, nem csupán a neokortex agykéreg nagyságától függ, hanem az idegkötegek vastagságától is, amelyek összekötik a régebbi agyrétegekkel. Ilyenformán elmondható, hogy a cetek rendelkeznek az – előagylebenyük révén – a legvastagabb idegköteggel.

Az emberi agy fejlődését a környezethez való adaptáció tette lehetővé. Azt mondták a tudósaink, hogy a kézhasználat következtében fejlődött ki az emberi agy. A felmerülő mind - mind újabb, megoldandó kérdéseket csak egy még nagyobb agy tudott megoldani, ami kitalált egy újabb szerszámot.

Semmi válasz nincs arra, hogy mi mozgatta, mi volt az inspiráció a ceteknél, hogy az embernél is nagyobb, összetettebb agyat fejlesztettek ki. Az ember számára talány, hogy mire is használják? A neurológusok szerint ez az agy nem fejlődhetett volna ki, ha nem használják. Ez egy bonyolult, rendszeresen karbantartott gépezet.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.
 


Utolsó kép



Facebook


Archívum

Naptár
<< Október >>
<< 2017 >>
Ke Sze Csü Szo Va
            1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31          


Statisztika

Online: 6
Összes: 628513
Hónap: 16238
Nap: 556