Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A delfinek még közelebbről

Az utóbbi években nagyon sok „delfines” hírekkel, cikkel, még filmekkel is találkozhatunk. Arra az adatra is rátaláltam, hogy 1966-ban Budapesten, a Városligetben, egy ideiglenesen felépített sátorcirkuszban még élve is megszemlélhették az emberek ezeket a csodálatos állatokat. Mindezek ellenére elég keveset tudnak a delfinekről a magyar emberek. Külföldön viszont annál több, több kötetes monográfiák, vaskos szak- és ismeretterjesztő könyvek jelennek meg, mert olyan nagy az érdeklődés. De vajon miért? Ennek több oka is lehet.

A delfinek belopták magukat a legtöbb ember szívébe és sokkal többre lettünk kíváncsiak, mint ami a delfináriumokban látható. A biológusok és a zoológusok mindössze néhány évtizede férkőztek a delfinek „testközelségébe”, így megismerésük még mindig tart. Információgyűjtéseim során még olyan ismeretekre is ráleltem, hogy sajnos egyes országokban a katonaságot is foglalkoztatják a delfinek, mert kiderült, hogy ezek az állatok még harcászati célokra is bevethetők.  

A delfin csontváza sok tekintetben hasonlít a ma élő, szárazföldi emlősállatokéra. A delfinek csontvázában is megtalálhatók a koponyacsontok, a 7 csigolya, valamint a többi csigolya, a mellső végtagok váza és a medenceöv csökevényes elemei.

A delfin tudományos kutatások nem tudtak igazából választ adni arra, hogy mire használják a delfinek az agyukat, ami az élővilág legösszetettebb agya.

A delfineket kutató tudósoknak is az volt a véleménye, hogy ez az agy nem arra való, hogy a cápák feletti korlátlan uralmat megszerezzék a tengerekben, nem a fennmaradás céljait szolgálják. Úgy látták, hogy a rendkívül bonyolult társas kapcsolatokban játszanak szerepet.

Lehet, hogy ezt a hatalmas agykapacitást felsőbbrendű célokra használják? Lehet, hogy mindez az emberi háromdimenziós tudatszinten megválaszolhatatlan? Milyen tudatszinten vannak vajon a delfinek?

A múlt század második felétől megsokszorozódtak a cetek agyával kapcsolatos anatómiai kutatások. Az első viselkedéskutatásokhoz és az őslénytani leletekhez kapcsolódva, a kibontakozott kép, egészen lenyűgöző. Kezdetben földi emlősök voltak (négylábú rovarevők, sörényes hangyászfélék), amelyek 50-60 millió évvel ezelőtt kezdtek visszatérni a tengerbe. Néhány millió évig a mocsarakban tocsogtak, később kétéltűek és halevők lettek, egyre mélyebbre merészkedtek a tengerben és a végén egy egészen más világba jutottak. Alaktanilag is alkalmazkodtak a környezethez és átalakultak. Ez a világ sűrűbb, mégis könnyebb benne haladni, sokkal több benne a rezgés és fénytanilag átlátszatlan. Itt nem a szagok, hanem a hangok uralkodnak. Az adaptáció hatására szaglásuk teljesen megszűnt, íz érzékelésük rendkívül kifinomult. Elvesztették szőrzetüket, bőrük alatt vastag zsírpárna képződött, és rendkívül érzékeny bőrrétegük alakult ki. Látásuk csökkentve, de megmarad, egyaránt működik a víz és a levegő közegében (különleges fénytani teljesítmény). A tapintó- és a hallószerveik viszont rendkívül kifinomultak. 20 millió év alatt kifejlesztették híres hangvisszaverő készüléküket „szonárjukat”. Ez egy mélységérzékelő „gép”, segítségével a legátszátlanabb vízben is tájékozódnak.

A mai cetfélék kb. 25 millió évre tekintenek vissza.
Összesen 80 fajt ismerünk, két nagy családra osztva:

  • Lebernyeges cetfélék (hatalmasak, szájuk szélén szűrőseprűvel, közöttük a föld legnagyobb állata a Kék bálna).
  • Fogas cetfélék (ide soroljuk a delfineket)

Öt kis cetféle édesvízben él (Amasonas, Ganges, Kínai tavak), 15 faj a folyók és a tengeröblök találkozásánál az édes-sós vízben, 40 faj a sós vízben, mégpedig a part mentén és a nyílt tengerben is, és a többi faj kizárólag a nyílt tengerben él. A két család ősei eltérőek lehettek, mégis az idegrendszerük vázlatosan azonos.

Az emberi agy 5,5 millió év alatt érte el a jelenlegi 1600 köbcentiméterű térfogatot. A cetek idegrendszere végtelenül lassan, fokozatosan ötször ennyi idő alatt alakult ki. A cetek agytérfogata a bolygón a legnagyobb, 1700 köbcentiméter. Anatómiailag teljesen különböző attól, amit a szárazföldön ismerünk. Az agy gömb alakú, az orrlyuk áttevődött a nyakszirtre, a pofaberendezés átalakult szonárrá. A legérdekesebb fiziológiailag az agyuk. Az összes állatnál, az embernél is, az agyi fejlődés nem a rendszer legmegfelelőbbel való felváltásával ment végbe, hanem az egyik rendszer a másikra épült rá.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.
 


Utolsó kép



Facebook


Archívum

Naptár
<< Október >>
<< 2017 >>
Ke Sze Csü Szo Va
            1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31          


Statisztika

Online: 7
Összes: 629740
Hónap: 16476
Nap: 544